"Orbán-napi lapok" letöltése:

1.oldal 2.oldal

A 2016 évi rendezvény szakmai beszámolója elérhetõ itt.

Hajós város - Hajósi pincefalu

Hajós városa Bács-Kiskun megye dél-nyugati részén, a Kalocsai kistérség keleti határán elhelyezkedő település. A ma is jellemzően német nemzetiségű és hagyományú falut 1722-ben alapították Csáky Imre kalocsai érsek által Németországból ide telepített lakosok.

Az itt élő közösség akaraterejét, erősségét és elszántságát mutatja, hogy történelmük alatt többször is sikerült az újrakezdés. Nem kis erőfeszítéssel hódították meg a betelepítés utáni vizenyős, mocsaras területeket és a II. világháború meghurcoltatásai után is – igaz sosem múló sebekkel – folytatták életüket és helyreállították a település gazdaságát.

Mivel Hajós két természetföldrajzi tájegység találkozásánál fekszik, közigazgatási határain belül két jól elkülöníthető, alapjában véve más-más jellegű terület figyelhető meg. A Kalocsai-Sárközben mélyebben fekvő város és a körülötte elterülő szántóföldek, valamint a Duna-Tisza közi hátság peremén, 10-15 m magasságba emelkedő löszparton álló Hajós- Pincefalu markánsan eltérő arculattal rendelkezik. Míg a település körüli réti talajokon a hagyományos mezőgazdasági növények termesztése jellemző, addig a hátság homoktalaja nagy kiterjedésű szőlőültetvényeknek és borgazdálkodásnak ad otthont.

Hajós neve elválaszthatatlan a Pincefaluval. A betelepülő németeket már az 1700-as években kötelezte a kalocsai érsek a szőlőgazdálkodásra, bortermelésre. A ma 1200 présházzal rendelkező Hajós-Pincefalu országos viszonylatban is jelentős turisztikai vonzereje mellett a gazdasági élet fontos színtere is. Nem csak egyedi tájértéke, de rendezvényei is széles tömegeket vonzanak a környékre. 1987-ben a „Szőlő és bor nemzetközi városa” címet az elsők között kapta meg Magyarországon, valamint tagja a Szőlő és Borvárosok Egyesületének is.

Korszerű urbanisztikai szemléletéért, a helyi értékek megóvásáért Hajós 2002-ben Hild-díjat kapott. Ezt megelőzően 1994 és 1995-ben a „Virágos Magyarországért” országos, majd 2006-ban „Virágos, tiszta településért” megyei pályázaton okleveles kitüntetésben részesült. Szintén 2006-ban, nagyközség kategóriában „Kerékpárosbarát település” címet is elnyeri.

A település arculatában fontos szerepet játszanak műemléki épületei. A mezővárosi múltat idéző Római Katolikus Templom és az Érseki kastély meghatározó elemei a településnek. Emlékművei nagy kiterjedésű, gondozott parkjaiban foglalnak helyet. A minden évben megrendezendő Alkotótábor szobrászainak művei is gazdagítják a nagyközség utcáit.

A település gazdag rendezvénykínálattal rendelkezik, melyek közül számos az ország egész területéről vonzza a látogatókat. Az Orbán-napi borünnep, a Szüreti Fesztivál- Sváb borút, az Alkotótábor, az Ír tánctábor és a Grund Ifjúsági Fesztivál külföldi érdeklődők sokaságát hozza Hajósra.

A település fontosabb látnivalói:

Érseki kastély

http://hajosikastely.hu/

A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet.

A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.

Az 1998 óta üresen álló, folyamatosan pusztuló kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésére a tulajdonos Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2008-ban EU-s pályázatot nyújtott be, amelynek elnyerését követően egy év alatt teljesen helyreállították, és új, turisztikai funkcióval töltötték meg az épületet.

Római katolikus templom és plébániaház

Barokk stílusban 1728-ban építették, majd később Zofahl Lőrinc tervei alapján kát tágas mellékhajóval bővítették ki. Főoltárán fából készült Madonna-szobor látható. Ennek eredeti -1700-as évek beli – változata a templomban található kis múzeumban tekinthető meg. A szobor csodatételeivel búcsújáró hellyé tette a települést. A kórusmellvéden díszelgő 12 apostol olajképe Prokop Péter alkotása. Ma is használt orgonáját 1878-ban készítették.

Gyógyszertár

Hajós talán legkülönlegesebb épülete a gyógyszertár. 1912-ben Koos Károly tanítványa tervei alapján lakóháznak építették. Az előtte található parkban áll Nepomuki Szent János szobra, amely 2003-ban kapott új külsőt.

Hajósi Löszpart és Kaszálók Természetvédelmi Terület

Hajós országos védettségű természetvédelmi területe a „Hajósi Löszpart és Kaszálók Természetvédelmi Terület”, amely a térség egyik leggazdagabb élővilágával rendelkezik. 121 ha-os területen a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A több mint kétszáz éves emberi hatás eredményeként mára már az összes löszös talajú terület művelésre került. Csak a meredek lejtőkön, a víz által kialakított löszvölgyek oldalaiban lelhetünk rá az itt jellemző élővilág maradványaira. A védett terület gyepeire is a közepes degradáltság a jellemző. Az egykor kétszikűekben gazdag gyepben ma az egyszikű fűfélék jellemzők. A terület szabadon látogatható.

(Forrás: Hajós nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése)

  • Érseki kastély
  • Érseki kastély
  • Érseki kastély
Partnereink: Oldal 1 | oldal2.hu

Készítette: Webáruház készítés, honlap készítés: www.weboldal-center.hu
© 2011 Kalocsa és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. All Rights Reserved.